Az 1970-es években a Szcientológia Egyház vezető szerepet vívott ki magának az információ szabadságáról szóló törvény ismertté tétele és érvényre juttatása terén, hogy a szcientológusok, sőt minden más polgár jogait is megvédje. Az Egyház széles körű felvilágosító kampányt folytatott annak érdekében, hogy a polgárok tudják, hogyan használják ezt a törvényt a méltánytalanságok feltárására és a kormány átláthatóságának biztosítására. Az információ szabadságát biztosító törvény korai éveiben a Szcientológia Egyház pontosan ezért több pert is indított ennek betartatásáért, és alapvető precedenseket állított: például elérte, hogy a kormányt terhelje a bizonyítási kötelezettség, amennyiben bizonyos dokumentumok nem esnek az információ szabadsága törvény hatálya alá, illetve elérte, hogy a kormányszerveket arra kötelezzék, hogy megadják, milyen dokumentumokat tartanak vissza, és milyen alapon.
A Szcientológia Egyház és a szcientológusok az információ szabadságának fáradhatatlan szószólói, és nagy szerepet játszottak abban, hogy az egész világon életbe léptessék a nyilvánosság hozzáféréséről szóló törvényeket. A Szcientológia Egyház arra használta fel az információ szabadságáról szóló törvényeket, hogy számon kérhetővé tegye a kormányokat, és feltárja a hivatalok által elkövetett méltánytalanságokat, amelyek mindenki jogait veszélyeztetik.
Az Egyesült Államokban Ford és Carter elnök kormányzása alatt Quinlan J. Shea Jr., az USA Igazságügyi Minisztériumának Adatvédelmi és Információs Hivatalának igazgatója így ismerte el a Szcientológia Egyház, valamint az Amerikai Polgári Jogi Unió és a Hivatásos Újságírók Társaságának tevékenységét: „Erőfeszítéseikkel átláthatóbbá tették a kormány működését. Ők – másokkal együtt – kiadványokat tettek közzé az információ szabadságát biztosító törvény használatáról, pereket folytattak a bíróságokon, és számos kongresszusi meghallgatáson kiálltak a nagyobb nyitottság mellett.”
Ám a szcientológusok nem korlátozták az Egyesült Államokra ezeket a tevékenységeiket. Az Egyház tagjai döntő szerepet játszottak abban is, hogy információszabadságról szóló törvényeket fogadtak el Franciaországban (1978), Kanadában (1982), Ausztráliában (1982), Új-Zélandon (1983), Olaszországban (1991) és Belgiumban (1991).
